Příloha

k těsnopisecké zprávě o 142. schůzi senátu Národního shromáždění republiky Československé v Praze v úterý dne 26. dubna 1932.

Řeč sen. Mezöho (viz str. 7 těsnopisecké zprávy):

Azt mondják, hogy Csehszlovákia ma Európa, jólétszigete, a kormánysajtó emberei, Tardieu vállverege ései nemcsak a külřöldnek, de az adóterhek alatt nyögő kisiparosnk, (Další část řeči byla usnesením předsednictna senátu N. S. R. Čs. ze dne 26. dobna 1932 podle §u 9, lit, m) jedn. řádu senátu nyloúčena z těsnopisecké zprávy.) de Baa él, de Škoda virul, a cseh Jólét emelkedik, a bankok magas osztalékot fizetnek, a culor és szénbárók részvényei jól állnak. Csehszlovákia Európa jólétszigete. De ennek a jólétszigetnek ma kínos szenzációfa van Kárpátalján.

Ma még ki lehet rándulni a Verchovinára, -holnap már nem kell lomozd ulnunk, mert a Verchovina, az éhség itt lesz kizöttünk, mellettünk, velünk. Az éhségterület a periferiákról, mint a járvány hüzódik le a völgyekbe és holnap éhezők és éhségterületek között már csak nuance külömbségek lesznek.

Ma azonman Eurőpában még a Vrchcvina vezet, ő tartja elénk a tükröt, motatja a jövőt, amely a kapitalista társadalmi rendben a dolgozó emberiségre vá r. A Vrchovina az utolsó állomás, a kűkcmény fekete kenyér az utolsó memento; (Další část věty byla usnesením předsednictna senátu N. S. R. Čs. ze dne 26. dubna 1932 podle §u 9, lit. m) jedn. řádu senátu vyloučena z těsnopisecké zprávy.)

Mert a Vrchovina nemcsak éhségteület, de harci terület is. Itt harc van és a harc folyik és ez a harc osztályharce az egyik oldalon a kapitalizmus, az uralkodó osztály, börtönöklzel és (Další slova byla usnesením předsednictva senátu N. S. R. Čs. ze dne 26. dubna 1932 podle §u 9, lit. m) jedn. řádu senátu vyloučena z těsnopisecké zprávy.) a másik oldalon a szegénység es kapaszkodóhitük, életerejül: a kommunista párt.

Holnap a büntető-expedíciók elérik a mi völgyeinket, városainkat és falvainkat is. És holnap talán egyre többen fogfák belátni, hogy nincs más mentségnincs más kiút, mint harc az éhség ellen, harc a kommunista társadalomért. ki Ruszinszkóról akar írni 1932-ben, az, ha őszinte, csak izgathat, mert a kárpátaljai valóság egymagában, minden hozzáadás, nélkül, izgatás.

A Latorica részvénytársaság 40 millió kor onáért fél Ruszinszkót bekebele-rtc és Paul Bignon, volt francia miniszter, a markába nevethet, mert a szerzfídésben ott van a formula: földbirtokreřorm alól mentesítve. Ez más szóval azt jelenti, hogy 1967-ig a vrchovinai éhség állami és francia protektorátus alatt állandóra van biztosítva.

Alsóverecke közepén mintegy kiépített erőd: az agrár vár. Ott a tornácon a reakció erődjében még gépiegyverek is fognak állni, de most csak csendőröket küldtek utánunk, akik pihenés, leveskanalazás közben rontottak ránk.

Az 1930-s népszámlálás igazságtalansápait mindnyájan ismerjük. Nyílt terror gyengéd figyelmeztetés, cseh népszámlálási biztosok és büntető paragrafusok megtették a magukét. Azonban KarpátalJa itt is vezet. Aki görögkatholikns, vagy keleti, aki zsidó, az hiába erősíti és hiába akarja, nem lehet magyar. Aki pedig még sem ijed meg, azzal jegyzőkönyvet vétetnek fel és ha ennek dacára is magyarnak vallja magát, akkor jön a paragrafus: hatóságok tuda-tos félrevezetése, jön a büntetés: 300, 500 és 1.000 korona, vagy 30 napi elzárás. Egyedül Mlunkácson 60 ilyen büntető-parancsot láttam.

Ez az éhség ordít, öklösen ágaskodik és nekimegy a csendőrszuronyoknak is. De az ólomgolyó, -de a gummibot, de a puskatus itt nem csillapít és nem tesz pontot, mert épp ez az ólomgolyó lesz itt a kezdet és a tudatosító: harcsahívó csattanás mnnkáért és kenyérért. Az éhezők ökle nem terül ki könyörgésre, de kemé-nyen és feleletvárón kérdezi: miért ez? A csendőrszuronyok, a pópa-mesék, a jegyzőravaszságok és a hejtman-járásfőnökök basáskodásai erre a miértre azonban nem adhatnak feleletet. (Další věta byla usnesením předsedzictoa senátu N..S. R. Čs. ze dne 26. dubna 1932 podle u 9, lit. m) jedn. řádu senátu vyloučena z těsnopisecké zprávy.) Az éhség, a pendrek itt élesenlátóra csiszolja a. szemeket, az osztályharc valóságát napról-napra a saját testükön érzik. És érzik azt is, hogy ebben a harcban nincsen más segítsegük, csak a kommunista párt. A Vrchovinra ma nemcsak éhségterület, de harci front is és a harc folyik.

A csehzslovákiai ukrán falvak 1932-beu már ízelítőt kaptak a Pilsudskv módszer hől. Az áldozatok itt is. ott is ukrán dolgozók, akiknek túl a lemgyel határon szabad hazájuk van: Szovjetukrajna.

A parasztok kenyérért tűnte-tnek. A hejtman - mert mi mást tehet ilyenkor egy demokratikus járásfőnök--kiadja a parancsot: bűnbakot keresni, felbuftókat kommunista. agitátorokat. A csendőrök tehát kiválasztanak egy pár felbujtót és megvasalva el akarják szállítani; valaki azonban fel zalad a toronyba és félreveri a harangot. A falu népe összeszalad, sokszor kapával, kaszával. (Další část řeči byla usnesením předsednictva senátu N. S. R. Čs. ze dne 26. dubna 1932 podle §u 9, lit. m) jedn. řádu. senátu bylo učena z těsnopisecké zpravy.) A Latorica, az államkincstár erdőőrei egyrcmásra jelentik fel a fatolvajokat és a hejtmanok gépmódra büntetnek. Az egyszerüség kedvéért néha le is puffantják a fájával menekülő vrchovinait. Jogos fegyverhasználat. A Vrchovinán a rend és nyugalom őrei mindig jogosan használják a fegyvert. Csehszlovákiaíban, a keleti periferián az éhség és a csendőr uralkodik. Munkanélküli dolgozók éheznek. Munkátlan dolgozók csak a dolgozóktól várhatnak segítséget. Az állam, a népköztársaság, nem ér rá velük törődni. Az éhezőknek a proletár-szolidaritás: a Nemzetközi munká segély szelt először kenyeret, a ruhátlanoknak és betegeknek ő adta az első segélyt. A csehszlovák belügyminiszter - jutalomképpen - egy tollvonással beszüntette a Nemzetközi munkássegély működését az egész Csehszlovák köztársaság területérc.

A csendőrexpedició áldozatainak és bebörtönöziřtteinek jogi egélyt, az otthonmaradottaknak, á családnak, az éhező gyerekekneknéhány fillért a Vörös-segély adott. A cschszlovák -belügyminiszter a Nemzetközi munkássegély beszüntetésével egyidőben a Vörös-segély működését is betilt-otta. Vagyonát elkobozták. A Nemzetközi munkássegély és a Vőrössegély, mint törvénytelen, mint felesleges mint káros, mint rossz, el van tiltva, mer t segítség, mert támasz, mert segélycsapat az osztályok nagy harcában a dolgozó szegénység védelmére és támogatására.

A Vrchovinán a Nemzetközi munkássegély nem szelhet többé kenyeret az ehézőknek, a Vörös-segély nem adhat támogatást a bebörtönzöfitek családjainak. A Vrchovinán tehát megmarad és tovább állandósul az életnek eddigi két fővalósága: az éhség és a csendőr. Meddig? Vannak, akik egy nagy közös fronton harco-lnak a vrchovinaiakkal, a dolgozók osztályfrontján az éhség és a csendőr ellen. A lyutaiak üzentek. Harcos üzenet volt. Mi az, amit mi üzenhetünk? Segítő kezünket - a Nemzetközi munkássegélyt - az államaparátus leütötte.

A vrchovinai éhség Csehszlovákia belügye. Itt mindig volt éhség; minek egyszerre ez a nagy fejhajtás, mondja a kormánysajtó és a vrchovinai csendőr. Ilyen érveléssel szemben a humánus tiltakozás - de hiszen épp az a felháborító, hogy u vrchovinai -éhséget mint valami természetes dolgot, magától értetődőt e-lfogadták - semmit sem használ. A vrchovinai éhség nesn Csehszlovákia belügye. Ez a világproletariátus, a -dolgozó emberiség ügye, az osztályharc egyik szakasza. Itt jótékonykodással, alamizsna-osztcsgateassal segíteni nem lehet.

Az agrárpárt rezsimjét felválíhatja egy más kormánypárt, deváltozást nem hozhat. A rendszert, az eddig volt rendszert kell megszüntetni; az éhezés adottságait, előfeltétéleit kell megváltoztatni és ez csak egy úton lehetséges: íl Vrchovna nyo-morán, a világ baján csak m kapitalista társadalom meg-döntésével lehet segíteni. A harc áll és a harc folyik. Nemcsak a Vrchovinám és nemcsak Vrchovina dolgozóiért. A harc közös. A lyutaiak veresége a mi vereségünk, de a mi győzelmünk a vrchovinai éhség végét jelentheti. A vrchovinaiaknak munkát és kenyeret csak a dolgozók győzelmes szabadságharca adhat. Aki igazán és őszintén akar se íteni a vrchovmai éhezőkön, az csak a olgozók osztályharcát erősítheti, mert csak ezen az rnsztályfronton, csk ezzel a harccal dölhet el az emberiség ügyc és jövője. Csak ez hozhat vájtozást; éhség és csendőr helyett munkát, kenyeret, hatalmat és földet a dolgozóknak. (Potlesk.)