Senát Národního shromáľdění R. Čs. r. 1932.

III. volební období.

5. zasedání.

Tisk 696.

Původní znění.

Javaslat

az elemi károkkal sujtott földmüvelők sürgős segélyezése ügyében.

Beadják Füssy Kálmán szenátor és társai.

A délszlovenszkói és ruszinszkói mezőgazdaságokban az 1931. év tavaszába nyuló tél, a kései fagyok, majd a szárazság által okozott károk eléggé ismeretesek s igy azokat ujból részleteznünk nem szükséges. Eme katasztrofális méretü károk enyhítése céljából a Nemzetgyülés két törvényt is alkotott, azonban egyrészt a rendelkezésre álló eszközök elégtelensége, másrészt a segélyakciók rossz adminisztrativ végrehajtása folytán az arra szoruló gazdák megfelelő segítségben egyáltalán nem részesültek s igy további s uj segítö eszközökről kell gondoskodni.

Ismeretes, hogy a mezőgazdasági válság következtében a gazdálkodók – bár saját kárukra – az extensiv gazdálkodási anódszerekhez kezdenek visszatérni, ami elsősorban a mütrágya használatának csökkenésében nyilvánul meg. A földmüvelésben jártas embernek nem szükséges hosszasan fejtegetnünk, hogy milyen beláthatatlan károk származnak a közgazdaságra, ha a gazdák abbahagyják a föld intenziv müvelését, ezért a kormánynak a kötelessége minden rendelkezésre álló eszközzel előmozdítani a mütrágya használatának emelését, ha már a mütrágya-kartell sírdiktátumával szemben tehetetlennek bizonyul – ami legjobban abból tünik ki, hogy Csehszlovákiában a mütrágya árak állandóan és tartósan magasabbak, mint a szomszédos Németországban.

A kormány a mütrágyák árának csökkentését elsősorban a forgalmi ado elengedésével s a szállítási tarifák csökkentésével mozdíthatja elő.

A mütrágyánál még negyobb gondot okoz a gazdáknak a tavaszi vetömag szükséglet beszerzése. Látjuk, hogy az idei téli időjárás alakulása ismét rendellenes, akárcsak tavaly volt, tartani kell az őszi vetések kifagyásától. De mégha az őszi vetések jól is telelnek, ettől függetlenül nagy gond a tavaszi vetőmag beszerzése az 1931. évi szomoru aratás után. A kormány őszi vetőmag akciója egy csepp volt a tengerben s ezek után a tavaszi hivatalos vetőmag akciótól sem várhatunk sokat, legálább is nem várható az, hogy az inséges gazdák jelentős tömegei részesüljenek az akció jótéteményében. Ezen a téren is szükséges tehát oly általános intézkedés amely valamennyi elemi csapással sujtott gazdának a javát célozza, ez pedig az lehet, hogy a vasutügyi igazgatás a vetőmagot jelentősen leszállított fuvardijért szállítsa, a pénzügyiminisztérium pedig a vetőmagnak való gabonát s az ily gabonával való kereskedelmet s a kereskedelmi ügyleteket minden adó és illeték alól mentesítse.

Arra az ellenvetésre hogy nem lehet, vagy nehéz megkülönböztetni a vetőmagot a kenyérmagtól és hogy általános kedvezmények adása esetén jogosulatlanok is részesednének azokban, azt kell megállapítanunk, hogy a Délszlovenszko és Ruszinszkó járásaiban lakó gazdák kivétel nélkül rászorulnak erre a kedvezményre s igy az egész járásokra kiterjedő hatállyal adható meg s inkább részesedjék a kedvezményben néhány illetéktelen is, ha ezzel sok százezer gazda nyomoruságán segíthetünk.

Végül itt a legfőbb ideje annak, hogy a pénzügyi kormányzat komolyan foglalkozzék az adóterhek csökkentésének az ügyével. A kormánynak rá kell eszmélnie, hogy az állami költségvetés hiányai csakis a kiadási tételek csökkentésével szállíthatók le és hogy uj bevételi forrásokról, uj adókrol, illetékekről, a meglevő adó és illetékterhek emeléséről beszélni sem szabad, mert a hur már pattanásig feszült. De a szlovenszkói és ruszinszkói különösen sulyos nyomoruságra való figyelemmel az adóvégrehajtások, az árverések beszüntetése egész járásokra kiterjedőleg immár mulhatatlanul és elodázhatatlanul sürgős probléma, hacsak a kormányzat azt nem akarja, hogy egész vidékek lakosai tömegesen koldusbotra jussanak.

Az előadottak alapján indítványozzuk:

Mondja ki a szenátus:

A kormány felhivatik, hogy

1. a tavalyi katasztrofálisan rossz terméssel sujtott szlovenszkói és ruszinszkói járások földmüvelő lakosságának hatékony támogatása érdekében rendeleti uton biztosítson mentességet a forgalmi adó alól eme lakosság által eszközölt mindennemü mütrágya és csávázószer vételénél;

2. a mütrágyáknak és csávázószereknek az inséges járások községeibe való szállításánál a legközelebbi gyártól, illetve lerakattól a rendeltetés állomásig a vasutügyi igazgatás nyujtson 75 százalékos fuvardijkedvezményt;

3. ugyanil szállítási kedvezményt adjon a vetőmag szállításánál;

4. rendeleti uton mentesítse mindennemú adó és illeték alól a tavaszi vetőmag bevásárlási ügyleteket;

5. haladéktalanul terjesszen be törvényjavaslatot az adóterhek általános csökkentése és az elviselhető, a gazdasági válságot és speciális szlovenszkói és ruszinszkói nyomort figyelembevevő adózási rendszer megalkotása érdekében;

6. addig is rendeleti uton szüntesse be az inséges járásokban az adóvégrehajtásokat s az adóárveréseket az uj, enyhébb adótörvény meghozásáig függessze fel s az adóvégrehajtókat tartósan szabadságolja.

Prága, 1932. január 26.

Füssy,

dr Korláth, Richter, Böhm, dr Grosschmid, dr Jesser, Tichi, Wenzel, dr Szilassy, Eichhorn, Teschner.

Tisk 696.

Překlad.

Návrh

senátora Füssyho a druhov

na naliehavú pomoc zemedelcom, postiľeným ľivelnými pohromami.

©kody spôsobené v zemedelských hospodárstvach na Slovensku a v Podkarpatskej Rusi zimou, zabiehajúcou aľ do jarného obdobia 1931, neskorými mrazy a potom i suchom sú dostatočne známé a nemusíme sa s nimi podrobne zaobera». Cielom zmiernenia týchto ąkôd katastrofálnych rozmerov usnieslo sa Národné shromaľdenie na dvoch zákonoch, avąak jednak pre nedostatočnos» prostriedkov, daných k tomu účelu k diąpozicii, a jednak následkom planého administratívneho prevádzania pomocnej akcie neboli gazdovia, ktorí pomoci potrebovali, účastní vôbec náleľitej podpory, a preto bude treba postara» sa o ďaląie pomocné prostriedky.

Je známé, ľe gazdovia následkom zemedelskej krízy začínajú sa vraca» – ač k vlastnej svojej ąkode – k methodám extenzívneho hospodárenia, čo prejavuje sa v prvom rade v úbytku spotreby umelých hnojív. Človekovi, kto je v zemedelstve sbehlý, netreba zdlhavo vyklada», aké nedozierne ąkody plynú z toho pre verejné hospodárstvo, keď gazdovia prestanú pôdu intenzívne obrába», a preto je povinnos»ou vlády, aby kaľdým moľným prostriedkom, ktorý má pri ruke, zveµaďovala pouľívanie umelých hnojív, keď uľ dokázala sa by» bezmocnou proti cenovému diktátu kartelu umelých hnojív, čo najlepąie vysvitá z toho, ľe ceny umelých hnojív v Československu sú stále a trvale vyąąie, neľ v súsednom Nemecku.

Vláda mohla by napomôc» poklesu cien umelých hnojív v prvom rade odpustením dane z obratu a sníľením dopravných taríf.

Eątě väčąiu staros» neľ umelé hnojivá pôsobí gazdom to, ako si opatria potrebu osiva na jaro. Vidíme, ľe tieľ letoąné zimné obdobie sa abnormálne utvára, rovnako tak ako vlani, a treba sa obáva», ľe jesenné oziminy vymrznú. Avąak i keby oziminy dobre prezimovaly, i nezávisle na tom pôsobí veµkú staros» opatri» si jarné osivo po neblahej ľatve v r. 1931. Jesenná osivová akcia vlády bola len kvapkou do mora a vzhµadom na to ani od jarnej úradnej osivovej akcie nemôľeme veµa očakáva», prinajmenąom nemoľno očakáva» to, aby značné masy núdznych gazdov boly účastné dobrodinia akcie. I na tomto poli tedy bude treba učini» také vąeobecné opatrenie, ktoré bude ma» na mysli prospech vąetkých gazdov pohromou postihnutých, a tým môľe by» len to, aby ľelezničná správa dopravovala osivo za dopravné značne sníľené a aby ministerstvo takéto osevné obilie a obchody i obchodné jednania s takýmto obilím sprostila vąetkých daní a poplatkov.

Na námietku, ľe osevné obilie nelzä alebo len »aľko lzä rozoznáva» od chlebovín a ľe v prípade poskytnutia vąeobecných výhod boli by ich účastní i jednotlivci neoprávnení, musíme konątatova», ľe gazdovia, usadlí na juhu Slovenska a v Podkarpatskej Rusi sú bez výnimky na tú výhodu odkázaní, tak ľe ona môľe by» daná s pôsobnos»ou pre celé okresy a radąie nech sa jej účastní i niekoµko nekompetentných, môľeme-li pri tom odpomôc» biede mnohým statisícom.

Napokon je tu uľ svrchovaný čas, aby vládna správa finančná začala sa váľne zapodieva» s vecou sníľovania berných tiarch. Vláda si musí uvedomi», ľe schodky ątátneho rozpočtu lzä vyrovna» iba sniľovaním poloľiek výdavkových a ľe o nových príjmových zdrojoch, o nových daniach, poplatkoch, o zvyąovaní dneąných daní nemôľe by» ani reči, lebo struna uľ je k prasknutiu napnutá. Zastavenie berných exekúcií a draľieb s platnos»ou pre celé okresy, vzhµadom na zvláąte váľne zbiedačenie Slovenska a Podkarpatskej Rusi, je dnes uľ bezodkladne a nezbytne súrnym problémom, leda ľe by vláda chcela, aby obyvatelia celých vidiekov hromadne boli oľobráčení.

Na základe uvedeného navrhujeme:

Senát, ráč sa usnies»:

Vláda sa vyzýva, aby

1. za účelom účinnej podpory zemedelského obyvateµstva slovenských a podkarpatoruských okresov, postiľených katastrofálne planou úrodou laňająou, nariadením zabezpečila tomuto obyvateµstvu sprostenie od dane obratovej pri nákupoch akýchkoµvek umelých hnojív a moridiel;

2. ľelezničná správa poskytla 75%nú sµavu dopravného pri doprave umelého hnojiva alebo moridla z najbliľąej továrne, reąp. skladią»a do staníc obcí núdzových okresov;

3. tú istú výhodu dopravnú poskytla i doprave osevného obilia;

4. nariadením sprostila vąetkých daní a poplatkov nákupné jednania, týkajúce sa nákupu jarného osiva;

5. bezodkladne predloľila návrh zákona o vąeobecnom sníľení daňových bremien a o úprave daňového systemu snesiteµného, berúceho zreteµ na hospodársku krízu a na ąpecielnú biedu na Slovensku a v Podkarpatskej Rusi;

6. zatým nariadením zastavila v núdznych okresoch berné eksekúcie a draľby aľ do vynesenia nového, miernejąieho berného zákona a berných eksekútorov poslala na trvalú dovolenú.

V Prahe, dňa 26. januára 1932.

Füssy,

dr Korláth, Richter, Böhm, dr Grosschmid, dr Jesser, Tichi, Wenzel, dr Szilassy, Eichhorn, Teschner.